Doma Dániel és Vida Marcell – két, látszólag átlagos mérnök informatikus hallgató. Mégis mi a közös bennük? Mindketten remek tanulmányi eredményekkel büszkélkedhetnek. Mindketten többet tettek le az asztalra, mint hallgatótársaik. Mindketten a Neumann János Informatikai Szakkollégium tagjai. Mégsem elsősorban ez emeli ki őket a tömegből – hanem az az attitűd, amivel viszonyulnak tanulmányaikhoz. Nyitottság, érdeklődés és alázat – ezek azok az erények, amelyeknek köszönhetően eljuthattak odáig, hogy a szeptemberi tanévnyitón dr. Baranyi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjjal tüntette ki őket.

A Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjat az oktatásért felelős miniszter adományozza tanévenként a felsőoktatási intézmények kimagasló teljesítményt nyújtó hallgatói részére. Az ösztöndíj a jelentős presztízs mellett pénzjutalommal is jár, melynek összege 40.000 Ft havonta. Az odaítéléskor a hallgató tanulmányi átlaga (ösztöndíjindexe) mellett figyelembe veszik a tudományos eredményeket (versenyek, publikációk, TDK-helyezések), a nyelvtudást (nyelvvizsgák meglétét), valamint a hallgatói aktivitást (különböző szervezeti tagságokat) is.

Az idei évben – a többi, más szakon tanuló hallgatók mellett – öt mérnök informatikus hallgató érdemelte ki az elismerést a Széchenyi István Egyetemen. Köztük volt Doma Dániel és Vida Marcell is, akik a Neumann János Informatikai Szakkollégium dicsőségfalára is feliratkoztak az ösztöndíj elnyerésével.

Vida Marcell és Doma Dániel.

A tudományok vonzásában

„5.0 és 4.51 ösztöndíjindexeim voltak. De ez tényleg elmond valamit az emberről?” – kérdezett vissza szerényen (és némileg provokatívan) Doma Dániel, amikor arról faggattuk, mi a remek szereplés titka.

„Szerintem annak köszönhető ez a siker, hogy sok mindennel foglalkoztam, de semmit sem vettem félvállról, hanem próbáltam beleadni apait-anyait” – folytatta Dániel, akitől megtudtuk, hogy a Neumann János Informatikai Szakkollégium mellett a NetClub-ban is aktív, valamint a SZESat-tal is közös dolgoznak egy közös fejlesztésen.

„Az NJSZK-ban május végén volt tisztújítás, azóta a Diákbizottság tagja vagyok és egyben alelnökként segítem Mészáros András munkáját. Kollégistaként beléptem a NetClub-ba is, mivel mindig is érdekeltek a hálózatok üzemeltetése. Itt heti kétszer ujjlenyomatokat veszek fel, sokaknak akár egyéni időpontban is. A hibák kijavításából is kiveszem a részem, nemrég pár embernél voltam registry-kulcsokat módosítani, mert a Windows Update miatt nem tudnak a wifire csatlakozni” – sorolta tevékenységeit Dániel, akinek mindemellett jut ideje arra is, hogy puszta érdeklődésből tárgyakat vegyen fel áthallgatással.

„Érdeklődöm a közlekedés és az energetika iránt, így a szakomtól eltérő területekbe is bekapcsolódom önkéntes módon. Óriási lehetőségnek tartom, hogy az egyetem valódi univerzitás, ahol bármit tanulhatok, amihez csak kedvem van. Mintha csak egy svédasztal lenne, intellektuális értelemben. Ki kell használnom, amíg megtehetem” – jelentette ki Dániel, aki ebben a félévben a Közlekedési alapismeretek és Villamosságtan tárgyakba kóstol bele a kötelező órái mellett. Mindez jól példázza a tudomány iránti fogékonyságát, elhivatottságát.

Doma Dániel.

Átlag fölé emel az extra fáradozás

Vida Marcell szintén hiba nélkül jutott el az egyetem ötödik félévéig, azaz egy alkalommal sem vesztett kreditet.

„A legutóbbi két félévem jól sikerült, 4.0 feletti átlagokkal zártam. Úgy gondolom, döntően ennek köszönhetem a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjat” – spekulált Marcell. „Általában igyekszem jó jegyet szerezni, ezért belefektetem a szükséges energiát. Sok hallgató felveszi az összes vizsgáját egy hétre, csak legyen meg a kettes mindenből. A minimum szintre törekszenek. Én inkább hagyok rá időt, odateszem magam. Így mondjuk 5 naponta van egy vizsgám, de arra tisztességesen fel tudok készülni. Ha esetleg kettest vagy hármast kapok, akkor meg elmegyek javítani” – felelte öntudatosan arra kérdésre, hogy vajon minek köszönheti sikereit.

Marcell úgy véli, sokat jelent az ösztöndíjjal járó pénzjutalom is.

„Honorálják azt, hogy én többet tettem bele, mint mások és bevallom, ez jó érzés. A plusz befektetésemért nem csak több tudást, jobb jegyeket, hanem egy kis ösztönző támogatást is kapok, ami nekem sokat jelent. Ha kiszámolom órabérre, akkor is egész szép summa jön ki” – viccelődött.

A baj az Marcell szerint, hogy a hallgatók csak túl akarják élni az egyetemet, nem merülnek el benne. Pedig ha munkaként, sőt, befektetésként fogjuk fel, akkor kifejezetten megéri extra tevékenységekkel foglalkozni.

„Jövőre is biztos megpályázok mindent, amit lehet. Addigra már TDK-zni is fogok és a szakdolgozatom fogom írni éppen. Nem gondolom, hogy nekem kellene nyerni feltétlenül, hiszen biztos vannak nálam szorgalmasabb és tehetségesebb hallgatók is, de meg fogom próbálni, egyszer már bejött” – zárta gondolatait a Neumann János Szakkollégium hallgatója.

Vida Marcell.